Hányszor álmodik az ember a szürke hétköznapokon fáradtan arról, milyen jó is lenne kicsit megállni, megpihenni, kiszakadni a nap mint nap hajtott mókuskerékből, s az álmodozás tárgya ilyenkor legtöbbször egy külföldi város, egy tengerpart, valami különleges hely, ahol még nem jártunk. S arra nem is gondolunk, hogy nem feltétlenül kell egy idegen országba utazni ahhoz, hogy élményektől gazdagon térjünk haza, hiszen gyönyörű, varázslatos helyeket, városokat rejt maga Magyarország is.

Utolsó frissítés ideje: 2009.05.27.

Hazánk egyik legszebb, leghangulatosabb része nem más, mint az Alföld, mely számtalan élménnyel képes elhalmozni, és megannyi szépséggel tudja az ember lelkét feltölteni. Hiszen leírva, elmondások alapján soha nem olyan hiteles egy látvány, még ha gazdag fantáziával rendelkezünk is, az Alföld olyan hely, amit saját szemünkkel kell látnunk ahhoz, hogy megértsük, miért kívánkozik vissza az, aki egyszer részesévé vált, miért volt Petőfi verseiben visszatérő alapgondolat. Ha módunkban áll, szánjunk rá egy kis időt, álljunk meg egy percre, és vessünk egy pillantást erre a tájra, ha más nem, ezen a cikksorozaton keresztül, hátha ad némi ízelítőt, s kedvet ahhoz, hogy közelről is meg akarjuk ismerni.
Ezen a rövid képzeletbeli utazáson az Alföld néhány déli tájára kalandozunk majd el, de mielőtt útra kelnénk, tudjunk meg néhány dolgot magáról az Alföldről! 

Az Alföld – földrajzi bepillantás

Az Alföld a Duna, az Északi-középhegység, az Északkeleti-Kárpátok és az Erdélyi-középhegység által határolt, mintegy 100 000 négyzetkilométer nagyságú terület. A Kárpát-medence összterületének egyharmadát foglalja el, így annak legnagyobb tája. Az Alföld domborzatilag és éghajlatilag egységes, túlnyomó része síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói tagolnak három nagy és több kisebb tájegységre. Területének zöme megművelt szántóterület, Magyarország zöldség- és gyümölcstermelésének kétharmada az innen származik. Nagy kiterjedésű legelők, rajtuk hatalmas csordákkal jellemzik e tájegységet. Három nagytájra osztható, mint a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, valamint a Bánát vagy Bánság.

Egy kis történelem

Nem pusztán a Bánság, de szinte az egész Alföld hódoltsági területté vált a török korban. Az egykor virágzó falvak közel kétharmadát egyenlővé tették a föld színével, a lakosság nagy része pedig vagy elmenekült, vagy meghalt. Néhány alföldi mezőváros rendszeresen pénzzel fizetett a törököknek, hogy megváltsa népét. Így vészelte át ezeket az időket Kecskemét, Cegléd és Nagykőrös, illetve a Tiszántúli települések közül Debrecen, Szeged és Hódmezővásárhely is. 

Az Alföld jellegzetességei, a tanyák

A magyar Alföld jellegzetes településformája a tanya, mely eleinte kétlaki, városlakó-gazdálkodó életmód egyik fő színterének számított, ami annyit tett, hogy a család télen a városba költözött, ott jártak a gyerekek iskolába, a felnőttek ott éltek társasági életet, az állatok mellé pedig a gazda rendszeresen kint élő cselédet fogadott vagy rendszeresen kijárt etetni őket, majd nyáron kiköltöztek valamennyien, és termeltek. Később azonban önálló lakhellyé vált a tanya, melynek részben az elszegényedés volt az oka, részben a parasztpolgárság számának növekedése szólt közbe. A 20. század elejére az alföldi tanyák száma meghaladta az egymilliót. A század második felére azonban a tanyarendszert elsorvasztották, így mára már csak a Kiskunságban, a Jászságban, illetve a Nyírség bokortanyáin lehet találni kertészkedő vagy állattartó tanyagazdaságokat.

Az Alföld nevezetességei

Nem egy olyan alföldi település létezik, amely valamilyen termékéről vált ismertté akár világszinten is. Ilyen például a kalocsai paprika vagy hímzés, Kiskunhalas a csipkéről, Kecskemét a szőlőjéről, sárgabarackjáról és pálinkájáról, Nagykőrös a zöldségekről és az őszibarackról, Vecsés a káposztáról, Makó a vöröshagymáról, Baja a halászléjéről, Szeged a paprikáról, a Pick-szalámiról és a halászléről, és nem utolsó sorban Hódmezővásárhely a fazekasságról híres szerte a világon.
Az Alföld olyan helyekkel is büszkélkedhet, melyet már a világörökség részévé nyilvánítottak, s valódi nemzeti kincsként emlegethetünk. Ilyen például a Hortobágyi Nemzeti Park 70.000 hektárnyi területével Közép-Európa legnagyobb pusztája. Szintén a világörökség része a Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd.

Pásztorkodás – állattartás

Nincs Alföld pásztorok nélkül, akik az ősi magyar állatfajtákat úgynevezett szilaj tartással a szabadban őrzik. Segítségükre magyar pásztorkutyák, kuvaszok, komondorok, pulik szolgálnak, akik mind az állatok őrzésében, mind a terelésben részt vállalnak. A pásztorkodás nem volt egyszerű életmód, hiszen a hortobágyi pásztorok egész évben, éjjel-nappal az állatok mellett voltak, haza csak ritkán mehettek, főzni is maguknak főztek, így alakították ki a bográcsban főtt ételek művészetét.  Tőlük származik a gulyásleves, a lebbencs, a tarhonya, a paprikás és az úgynevezett öhöm, de ők készítették a juhtúrót, a juhsajtot és az ordát is.
A továbbiakban a Dél-Alföldi régióval ismerkedünk meg bővebben, Bács-Kiskun megye, Csongrád- valamint Békés megye egy-egy híresen szép részével, turisztikai lehetőségeivel, az ott kínálkozó programokkal diákoknak, kikapcsolódni vagy akár gyógyulni vágyóknak. Olyan helyeket mutatunk be, melyekre ellátogatva egy egészen sajátos, varázslatos világ tárul a szemünk elé, melyet ha elszalasztunk személyesen megismerni, valóban szegényebbnek mondhatjuk magunkat.

Hányszor álmodik az ember a szürke hétköznapokon fáradtan arról, milyen jó is lenne kicsit megállni, megpihenni, kiszakadni a nap mint nap hajtott mókuskerékből, s az álmodozás tárgya ilyenkor legtöbbször egy külföldi város, egy tengerpart, valami különleges hely, ahol még nem jártunk. S arra nem is gondolunk, hogy nem feltétlenül kell egy idegen országba utazni ahhoz, hogy élményektől gazdagon térjünk haza, hiszen gyönyörű, varázslatos helyeket, városokat rejt maga Magyarország is.

Utolsó frissítés ideje: 2009.05.27.

Hazánk egyik legszebb, leghangulatosabb része nem más, mint az Alföld, mely számtalan élménnyel képes elhalmozni, és megannyi szépséggel tudja az ember lelkét feltölteni. Hiszen leírva, elmondások alapján soha nem olyan hiteles egy látvány, még ha gazdag fantáziával rendelkezünk is, az Alföld olyan hely, amit saját szemünkkel kell látnunk ahhoz, hogy megértsük, miért kívánkozik vissza az, aki egyszer részesévé vált, miért volt Petőfi verseiben visszatérő alapgondolat. Ha módunkban áll, szánjunk rá egy kis időt, álljunk meg egy percre, és vessünk egy pillantást erre a tájra, ha más nem, ezen a cikksorozaton keresztül, hátha ad némi ízelítőt, s kedvet ahhoz, hogy közelről is meg akarjuk ismerni.
Ezen a rövid képzeletbeli utazáson az Alföld néhány déli tájára kalandozunk majd el, de mielőtt útra kelnénk, tudjunk meg néhány dolgot magáról az Alföldről! 

Az Alföld – földrajzi bepillantás

Az Alföld a Duna, az Északi-középhegység, az Északkeleti-Kárpátok és az Erdélyi-középhegység által határolt, mintegy 100 000 négyzetkilométer nagyságú terület. A Kárpát-medence összterületének egyharmadát foglalja el, így annak legnagyobb tája. Az Alföld domborzatilag és éghajlatilag egységes, túlnyomó része síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói tagolnak három nagy és több kisebb tájegységre. Területének zöme megművelt szántóterület, Magyarország zöldség- és gyümölcstermelésének kétharmada az innen származik. Nagy kiterjedésű legelők, rajtuk hatalmas csordákkal jellemzik e tájegységet. Három nagytájra osztható, mint a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, valamint a Bánát vagy Bánság.

Egy kis történelem

Nem pusztán a Bánság, de szinte az egész Alföld hódoltsági területté vált a török korban. Az egykor virágzó falvak közel kétharmadát egyenlővé tették a föld színével, a lakosság nagy része pedig vagy elmenekült, vagy meghalt. Néhány alföldi mezőváros rendszeresen pénzzel fizetett a törököknek, hogy megváltsa népét. Így vészelte át ezeket az időket Kecskemét, Cegléd és Nagykőrös, illetve a Tiszántúli települések közül Debrecen, Szeged és Hódmezővásárhely is. 

Az Alföld jellegzetességei, a tanyák

A magyar Alföld jellegzetes településformája a tanya, mely eleinte kétlaki, városlakó-gazdálkodó életmód egyik fő színterének számított, ami annyit tett, hogy a család télen a városba költözött, ott jártak a gyerekek iskolába, a felnőttek ott éltek társasági életet, az állatok mellé pedig a gazda rendszeresen kint élő cselédet fogadott vagy rendszeresen kijárt etetni őket, majd nyáron kiköltöztek valamennyien, és termeltek. Később azonban önálló lakhellyé vált a tanya, melynek részben az elszegényedés volt az oka, részben a parasztpolgárság számának növekedése szólt közbe. A 20. század elejére az alföldi tanyák száma meghaladta az egymilliót. A század második felére azonban a tanyarendszert elsorvasztották, így mára már csak a Kiskunságban, a Jászságban, illetve a Nyírség bokortanyáin lehet találni kertészkedő vagy állattartó tanyagazdaságokat.

Az Alföld nevezetességei

Nem egy olyan alföldi település létezik, amely valamilyen termékéről vált ismertté akár világszinten is. Ilyen például a kalocsai paprika vagy hímzés, Kiskunhalas a csipkéről, Kecskemét a szőlőjéről, sárgabarackjáról és pálinkájáról, Nagykőrös a zöldségekről és az őszibarackról, Vecsés a káposztáról, Makó a vöröshagymáról, Baja a halászléjéről, Szeged a paprikáról, a Pick-szalámiról és a halászléről, és nem utolsó sorban Hódmezővásárhely a fazekasságról híres szerte a világon.
Az Alföld olyan helyekkel is büszkélkedhet, melyet már a világörökség részévé nyilvánítottak, s valódi nemzeti kincsként emlegethetünk. Ilyen például a Hortobágyi Nemzeti Park 70.000 hektárnyi területével Közép-Európa legnagyobb pusztája. Szintén a világörökség része a Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd.

Pásztorkodás – állattartás

Nincs Alföld pásztorok nélkül, akik az ősi magyar állatfajtákat úgynevezett szilaj tartással a szabadban őrzik. Segítségükre magyar pásztorkutyák, kuvaszok, komondorok, pulik szolgálnak, akik mind az állatok őrzésében, mind a terelésben részt vállalnak. A pásztorkodás nem volt egyszerű életmód, hiszen a hortobágyi pásztorok egész évben, éjjel-nappal az állatok mellett voltak, haza csak ritkán mehettek, főzni is maguknak főztek, így alakították ki a bográcsban főtt ételek művészetét.  Tőlük származik a gulyásleves, a lebbencs, a tarhonya, a paprikás és az úgynevezett öhöm, de ők készítették a juhtúrót, a juhsajtot és az ordát is.
A továbbiakban a Dél-Alföldi régióval ismerkedünk meg bővebben, Bács-Kiskun megye, Csongrád- valamint Békés megye egy-egy híresen szép részével, turisztikai lehetőségeivel, az ott kínálkozó programokkal diákoknak, kikapcsolódni vagy akár gyógyulni vágyóknak. Olyan helyeket mutatunk be, melyekre ellátogatva egy egészen sajátos, varázslatos világ tárul a szemünk elé, melyet ha elszalasztunk személyesen megismerni, valóban szegényebbnek mondhatjuk magunkat.